lleték tárgya:
Visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni az ingatlan, az ellenérték fejében, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon megszerzett ingó, illetve vagyoni értékű jog megszerzése esetén.
Visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni az öröklési szerződéssel történő vagyonszerzésre, de ilyenkor az illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.
Illetékfizetési kötelezettség alá eső ingók és vagyoni értékű jogok:
Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
Az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
Az ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
A gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése;
A közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése.
Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek:
Az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezeti jognak a jogosult halála, illetőleg - özvegyi jog esetén - új házasság kötése folytán történő megszűnésével következik be, ideértve a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezeti jognak a megszűnését a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével.
Az illeték alapja:
A törvény ellenkező kikötése hiányában a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.
Az ingatlanok cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
A tartási, életjáradéki, öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
Haszonélvezet:
A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. A haszonélvezőt, használót a haszonélvezet, használat számított értéke után terheli illetékfizetési kötelezettség.
A haszonélvezet és használat értékét a törvényben meghatározott módon kell kiszámítani.
Nem terheli illetékfizetési kötelezettség azt a személyt, aki olyan ingatlant vásárol meg, amelyet az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, vagy használat terheli, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének, használati jogának fenntartásával történik. A tulajdonszerzőnek ilyen esetben a csökkentett forgalmi érték után kell a visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizetni.
Ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg, illetékfizetési kötelezettsége a fent leírtak szerint alakul.
Az illeték mértéke:
Az illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 10%-a.
Illetékfizetésre kötelezettek:
Vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles fizetni. A lakástulajdonok cseréje esetén az illetéket a szerző felek olyan arányban viselik, amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képvisel a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében.
A lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke
Illeték alapja:
Lakástulajdon szerzése esetén az illeték alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.
A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.
Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni, kivéve, ha a magánszemély vevő az alábbi módokon szerzi meg a lakás tulajdonjogát:
A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.
A lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetve (egy éven belüli) adásvétele esetén, ha az elcserélt, vagy eladott lakástulajdont haszonélvezet, használati jog terhelte, és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg a tulajdonos ugyanennek a jogosultnak a javára a korábbival azonos jogot alapit, a jog szerzője a forgalmi értékeke különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonjog megszerzője pedig ezen értékkel csökkentett összeg után köteles vagyonszerzési illeték fizetni.
Ha valaki lakástulajdonát állami, önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében idegeníti el, a vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a. Mértékére a következő pontban leírtak irányadók. Ugyanez vonatkozik a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése – a törvényben meghatározott forgalmi érték - után fizetendő illeték mértékére.
Illeték mértéke:
Az illeték mértéke 4 millió forintig 2 %, a 4 millió forint fölötti résznek pedig a 6 %-a. Amennyiben az illetékfizetésre kötelezett a lakásnak csupán a résztulajdonjogát szerzi meg, a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 %-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 % illetéket kell fizetni.
Ingatlanforgalmazási célból történő vagyonszerzések illetéke:
Az, aki az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, és az ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta, erről az illetékhivatal felé nyilatkozott, illetve az a pénzügyi lízinget főtevékenységként végző vállalkozó, aki az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta és erről az illetékhivatalnak nyilatkozott, az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2% illetéket fizet.
A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal igazolja.
Ha a fentiekben meghatározott céllal megszerzett ingatlant, az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el, és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződéssel nem igazolja, az illetékhivatal a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének megfizetését pótlólag előírhatja. Ugyanez vonatkozik az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozóra, ha határidőn belül a lízingbeadás tényét szerződéssel nem igazolja.
A nyilatkozattételre, valamint az igazolásokra előírt határidő elmulasztása esetén a kedvezmény nem adható meg.
Közös tulajdon megszüntetésekor fizetendő vagyonszerzési illeték:
Abban az esetben, ha a közös tulajdon megszüntetésekor valamelyik fél a korábbi tulajdoni hányadánál nagyobb értékhez jut, vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. A vagyonszerzési illeték az értékkülönbözet alapulvételével kell kerül meghatározásra.
A házassági vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani, ill. ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállal át, és az átvállalt tartozás az értékkülönbözetet kiegyenlíti, úgy illeték kiszabásának nincs helye.
Az élettársi vagyonközösség megszüntetésénél a házassági vagyonközösség megszüntetésének szabályai érvényesülnek azzal, hogy a közös tulajdonban való részesedést más elvek határozzák meg.
Illetékmentességek és -kedvezmények:
Nem kell vagyonátruházási illetéket fizetnie annak a személynek, aki lakóház építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányadot), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jogot szerez meg, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Az illetékhivatal az illetéket megállapítja, de a megfizetését felfüggeszti. Ha a lakóház felépítését használatbavételi engedéllyel igazolják, a felfüggesztett illetéket törli.
Mentesül az illeték megfizetése alól az a személy is, aki lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakást, illetve ilyen lakás tulajdoni hányadát elsőként vásárolja meg.
A 35. életévet be nem töltött első lakásszerző az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult, ha a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Ha pusztán résztulajdont szerez meg ilyen lakásban, a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Első lakástulajdon-szerzőnek minősül az, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, illetve lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett vagyoni értékű joga.
A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.